Kék volt az égbolt - Firkin

K茅k volt az 茅gbolt, z枚ld volt a f疟,
脫 a patak, az meg semmilyensz铆n疟.
Mert az oly tiszta volt, mint a lelkem szerelme
A l谩ny ir谩nt, ki nem volt egyszer疟.
Kinek j贸 volt, ha szenved, s ki s铆rt, hogyha kedves,
Ki sz茅p volt, de sz铆ve m茅lab煤s.
Kihez indultam 茅ppen, hogy 贸 h谩tha v谩r r谩m,
S a t疟zhely茅n m谩r s眉ld枚g茅l a h煤s.
A h谩z谩hoz 茅rtem, s az ajt贸n bel茅ptem,
Mi t谩rva-nyitva 谩s铆tott fel茅m,
A k茅tely, hogy m谩st v谩r 茅s m谩ssal van 茅ppen,
Mardos贸an has铆tott bel茅m.
De l谩m, ny铆lt az ajt贸, s a h枚lgy halk sikollyal
A karjaimba ugrott, mint a ny煤l.
Tudtam, hogy imm谩r a kecmecnek annyi:
Az 茅rzelem ma v茅gre l谩ngra gy煤l!